Adatszolgáltatás hagyatéki leltárhoz

Eljárásra jogosultak/kötelezettek köre

Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.

A hagyatéki eljárásban érdekelt:

• Törvényes örökös(ök),
• Végrendelet szerinti örökös(ök),
• Hagyatékkal szemben hiteligényt, követelést benyújtók

Az eljárás megindításakor hivatalból ismert, vagyis halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót az ügyintéző értesíti az eljárás megindulásáról, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja az ezzel kapcsolatos teendőiről, az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról.

A hivatalunk eljárása a hagyaték átadásához szükséges adatfelvételre, illetve a tényállás tisztázására vonatkozik. A hagyatéki leltár felvétele során bizonyítási eljárás lefolytatásának, illetve öröklési jogvita eldöntésének helye nincs.

A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot, illetve a leltár felvételéhez szükséges adatokat elsősorban a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. (Nyilatkozatot annak a hozzátartozónak célszerű tennie, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyonról és a többi öröklésre jogosultról.) Ha az örökhagyó után ingatlan, vagy leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt, a nyilatkozattétel akkor is kötelező az eljárás lezárása érdekében.

A tényállás tisztázása és a szükséges adatok, iratok beszerzése után kerül sor a leltár felvételére. Ingatlan vagyon esetén az ingatlan fekvésének helye szerinti polgármesteri hivatal által, az értékelést követően kiállított jogerős adó- és értékbizonyítvány beérkezése után a hagyatéki leltárt a szükséges mellékletekkel a hivatal továbbítja az illetékes közjegyzőhöz. A hagyatéki leltárba felvett ingatlan fekvése szerinti jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal szemben annak kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre jogosultak a fellebbezési jogukról a közléstől számított 15 napon belül írásban lemondhatnak. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell.

A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző hatásköre.

Magyar állampolgár nem Magyarország területén történő elhalálozása:

A külföldön bekövetkezett haláleseteknél a hagyatéki eljárás kérelemre indul a halotti anyakönyvi kivonat és annak a hiteles fordításaként kiállított irat bemutatásával.

A hagyatékot leltározni kell, ha az örökhagyónak:

• belföldön fekvő ingatlanban (lakás, garázs, szőlő, kert, beépítetlen terület stb.) tulajdoni hányada van;
• belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedése van;
• lajstromozott vagyontárgya van (olyan ingó dolog vagy jog, melynek meglétét közhiteles nyilvántartás igazolja pl.: engedélyhez kötött gépjármű; lőfegyver; védett műalkotás; nem tartoznak ide a bankok, pénzintézetek, biztosítók nyilvántartásai - az azokban fellelhető vagyon kérelemre leltározható);
• a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (jelenleg 300.000.-Ft/örökös) meghaladó értékű ingó vagyon;
• ha az öröklésben érdekeltek között van méhmagzat, vagy cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy ismeretlen helyen lévő személy, akinek az öröklési érdeke veszélyeztetve van;
• a hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt(ek) indokolt kérelmére.

Póthagyatéki eljárás:

• A póthagyaték eljárás kérelemre indul. A kezdeményező félnek igazolnia kell a halálozás tényét, a hagyatéki vagyon meglétét, illetve az eljárás lefolytatásához fűződő jogos érdekét valószínűsíteni köteles.
• Póthagyatéki eljárás lefolytatására akkor kerülhet sor, ha már volt hagyatéki eljárás, és annak befejezése után kerül elő olyan vagyontárgy, amely hagyatéki eljárás tárgya még nem volt. (A „vagyontárgy" kifejezés szorosan értelmezendő, csupán aktívumról lehet szó. Vagyontárgyon nem értelmezendők kötelezettségek, hagyatéki tartozások. Nincs helye póthagyatéki eljárás lefolytatásának elszámolásra, hitelezői igényre, kötelesrész igényre stb.)
• Az eljárás további menetében megegyezik az alap hagyatékra vonatkozó eljárással. A póthagyatéki eljárást a hagyatéki eljárás megindítására jogosultak kérhetik, illetve az eljáráshoz szükséges adatokat a kérelmező kötelezettsége szolgáltatni.

A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett.

A hagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölése szerinti közjegyző az illetékes.